Ingatlantudástár - Változások a bérbeadás adózási szabályaiban

Idén változtak az ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető adózási szabályai. Lássuk, melyek ezek:

▪ 2019. január 1-jétől a bérbeadásból származó jövedelem megállapítása során nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatához kapcsolódó közüzemi szolgáltatások díját. A rendelkezés azoknak a szolgáltatásoknak a bérlőre áthárított díjára vonatkozik, amelyek az ingatlan használatával függenek össze. A társasház által kötött biztosítás és a társasházi takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazására, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre a kedvező szabály nem alkalmazható. Nem merülhet fel továbbá az új szabály alkalmazása a bérlőre áthárított társasházi közös költségre vonatkozóan, még abban az esetben sem, ha az tartalmaz rezsi-elemeket (például vízdíj, szemétdíj), így a bérlő által a bérbeadónak megfizetett közös költség ingatlan bérbeadásból származó bevételnek minősül, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség.

Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a felek fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, a fenti kedvező szabály alkalmazására nincs lehetőség, mivel ezekben az esetekben nem történik meg a szolgáltatás díjának az igénybevétellel arányos áthárítása a bérlőre. Ebben az esetben az egy összegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan bérbeadásból származó bevételnek számít, mellyel szemben elszámolhatók a felmerült költségek. Az új szabály abban az esetben sem alkalmazható, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatók felé, mert ebben a bérbeadó nem a tényleges fogyasztás alapján számol el a szolgáltatóval.

▪ Az ingatlan bérbeadásból származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia abban az esetben, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját. A magánszemély nyilatkozata alapján a kifizetőnek nincs adóelőleg megállapítási kötelezettsége, még abban az esetben sem, ha a lakás bérbeadásából az említett szabály alkalmazását követően mégis származik adóköteles jövedelme a bérbeadónak (vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más településen bérelt lakás bérleti díját). Ilyen esetben a jövedelem után az adóelőleget a bérbeadó magánszemélynek kell megállapítania és a juttatás negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetnie és az éves személyijövedelemadóbevallásban bevallania.

▪ Hatályon kívül került az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény, szabályai beolvadtak a szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvénybe (a továbbiakban: Szocho tv.). A Szocho tv. 5. § (2) bekezdés h) pontja alapján az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.

[Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2019.]