Pünkösd a házaknál

A néhol még ma is élő pünkösdi hagyományok ugyanazt a bennünk lévő belső igényt fejezik ki, mint ami a régieké volt: megállni egy pillanatra, ünnepelni és köszönteni az új életet, a bő termést, a gyermekáldást. Az Alföldön ilyen a Pünkösdölés szokása, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás.

A pünkösdölés központi elemei a virágok, a pünkösdi rózsa, a rózsa, jázmin és bodza; a házakban a szobákat ilyenkor virággal hintik be. Másik fő jelképe a friss zöld ág, amellyel szintén díszítik a házakat, kapukat, kerítéseket. Tulajdonképpen a pünkösdi időszak legjelentősebb szertartása ez, melynek során beviszik az ágakat a házakba, az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára teszik, a kútgémre is tűznek; a földbe tűzött zöld ág pedig megóvja a vetést a kártevőktől, jégveréstől.

Régen a családi tűzhely begyújtása a férfi feladata volt, Pünkösd pedig egyben egy fontos családi esemény is. Az asztalra ünnepi ételek kerültek, hagyományosan rántott csirke és liba uborkasalátával, azoknál a házaknál, ahol juhot is tartottak, a pünkösdi bárányból báránysültet készítettek. Az édes kalács, a bogyós gyümölcsök, a bodzaszörp, mind-mind ma is elfeledett érzéseket ébresztenek mindannyiunkban, melyekkel otthonunkat meghittebbé, generációkon átívelő, valódi családi értékké tehetjük.

2019-06-08